Segítség, devizahitelem van!

2010.05.26 | Szerző: Dr. Horváth Henrik

Nos, a devizahitelek havi törlesztőrészletét egyrészt ugyanolyan tényezők alakítják, mint a forinthitelekét, másrészt vannak csak a devizahitelekre jellemző okok. Forinthitelek esetén a törlesztőrészlet összege három elemből tevődik össze: a tőketörlesztésből, a kamatfizetésből és a kezelési költség megfizetéséből. A tőketörlesztés előre kalkulálható, normál esetben (pl. ha nincs előtörlesztés vagy nem kérünk futamidőhosszabbítást vagy halasztást a tőketörlesztésre) már a hitel folyósításakor előre tudjuk, hogy az elkövetkező pl. húsz évben melyik hónapban mennyit kell erre fizetnünk. A kamatfizetés szintén előre kalkulált a hitelfolyósításkor, azonban mivel a hitelek szinte mindegyike változó kamatozású, ezért a kamatmérték értelemszerűen változhat a futamidő alatt. A kezelési költség mértéke szintén előre megadott, pl. a futamidő alatt a minden ügyleti év elején fennálló hátralévő tőketartozás x%-a. A kamat és kezelési költség fenti változási okai tehát alapvetően két fontos tényezőt rejtenek. Az egyik a banki forrásköltségek változása a másik pedig a bank nyereségessége, illetve az erre vonatkozó banki elvárások.

Ezek voltak tehát a forinthitelek, de mi a helyzet a devizahitelekkel, miben mások?
 

A hitel összetevői, banki források és a banki működés  jellemzői ugyanazok.Két lényeges eltérés azonban van: a bankközi hitelből származó forrás árára ható tényezők mibenléte és egy új törlesztőrészletre ható elem: az árfolyamszint. Hogy ezek mit jelentenek?
 

A banki forrásköltség árára az is kihatással van, hogy mennyire kockázatos az adott ország. Magyarország pl. 2008. év vége felé hirtelen nagyon kockázatos hely lett. Azaz akkoriban hirtelen nagyon drága lett a bankok számára a külföldi hitel. Ezért meg kellett emelniük a devizahiteleik kamatát, hogy legyen pénzük beszerezni ezeket a forrásokat. Hiába volt alacsony pl. a svájci jegybanki alapkamat vagy nem volt túlzottan magas a svájci frank árfolyama, az országkockázati felár megugrása miatt nagyon megdrágultak a banki források és ez kihatott a hitelek törlesztőrészletére is.
 

 Említettük, hogy van még egy új elem a devizahiteleknél ez pedig az árfolyamszint. Amikor felvesszük a devizahitelt, akkor forintot folyósít nekünk a bank, de maga a hitel devizában van nyilvántartva. Tehát virtuálisan kapunk devizát, de nekünk forintra van szükségünk, ezért a bank a folyósításkor átváltja ezt a devizaösszeget forintra devizavételi árfolyamon (azaz megveszi tőlünk a devizát). Törlesztéskor fordított a helyzet.

Miután láttuk milyen tényezők hatnak a havi törlesztőrészletekre jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mostanában, amikor ezek a tényezők kedvező irányban változnak, akkor miért nem csökkennek vissza mondjuk a válság előtti szintre a kamatok és így a törlesztőrészletek? Kétféle válasz is van.

Az egyik ok, hogy szerződésekben meg van határozva az úgynevezett kamatperiódus, azaz az az időszak amin belül a kamat fix. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a válság elején vagy tartama alatt kezdődött egy új, viszonylag hosszú kamatperiódusa, akkor az akkori magasabb kamatszintek érvényesek a hitelére ezen új kamatperiódus alatt.

A másik: A válság elmúltával ha nem olyan ütemben csökkentik vissza a kamatokat, ahogy azt a banki forrásköltségek csökkenése indokolná, akkor plusz nyereségre tesznek szert, amivel fedezni tudják a korábbi veszteségeiket. A jövőben azonban várhatóan tovább csökkennek a kamatok és törlesztőrészletek.

Ezek után mindenki maga dönti el, hogy a kissé drágább forinthitelt, vagy a kockázatosabb deviza alapú hitelt választja.

Azoknak, akik kicsit mélyebben is bele szeretnének látni, megérteni a devizahitelek alakulásának miértjeit, azoknak javasoljuk, hogy olvassák el honlapunkon Dr. Horváth Henrik „Miért nem csökken a devizahitelesek havi törlesztő részlete, illetve milyen tényezők határozzák meg a havi törlesztő részleteket devizahitelek esetén?” című tanulmányát, mely további sok hasznos információval, magyarázattal szolgál e témában.